
SZINVA PARTI VÍZI LÁTVÁNYOSSÁG
A belváros akkor él, ha az embereknek van miért felkeresniük és idejük egy részét ott eltölteniük.
A Kandia utcának a Szemere utca felé való átkötését megszüntetve, a térfalakat a lakóépületek homlokzata által határolt síkoknak tekintve az egész területet egy egységként kezelve alakul ki az a szintbeli mozgásokat tükröző tér, amely funkciójában új tartalmat tükröz. A szintbeli mozgások a Szinva lineáris vonalával párhuzamosan kialakított térkapcsolatok a pihenés, a felüdülés, a találkozások színtere. A növényzettel sűrűn telepített terület a Szinva felől lépcsőzetesen lelépcsőződő térkialakítások, a Szinva északi partfalán megjelenő széles szakaszon ömlő vízesés, a vízesést közrefogó teraszokkal új városi térszerkezetet hoz létre.
A Szinva parti sétány homlokzatra szerelt falikarjai ugyanazzal a formai elemmel és anyaghasználattal jelennek meg, mint a sétány kandeláberei. Az alacsony fényforrások megjelennek a kiszélesített sétálószint nyomvonalán is és az itt megjelenő vízfelület optikai kábellel történő víz alatti megvilágítása – mint „fényfolyó” – hasítja föl az amfiteátrumszerű térkialakítást. A végvilágító fényvezető kábelek felhasználása mellett a kis patak széleibe oldalvilágító változat került, melynek döntően a palástján lép ki a fény.
Építész:
Puskás Péter
Elektromos tervező:
Kozaróczy Kornél